1. úgy fordít valamit, hogy az rákerül, ráborul valamire.

2. ▸ ráfordítja a kulcsot ritk a zárat valakire, valamire

3. ritk irod <szemét, tekintetét> lassan valakire irányítja.

4. <pénzt, munkát, erőt> valamilyen célra teljesen igénybe vesz. minden pénzét ráfordította az utazásra.

5. ritk <beszédet, szót> ráterel valamire.

6. tn ige ritk könyvben éppen rányit valamire.

1. zár nyitására és csukására való (nyeles) fémeszköz. ▸ kulcsra zár be valamit

2. rugó felhúzására való kulcsszerű eszköz. a falióra kulcsa. | zene húrok kifeszítésére való csavaró eszköz. | korcsolyakulcs. | szardíniás doboz felnyitására való kulcsszerű eszköz

3. műsz csavarkulcs. | franciakulcs.

4. vál (hadászati) kulcspont. a földközi-tenger kulcsa.

5. titkosírás megfejtésére való formula. | nyelvkönyvben a feladatok megoldását tartalmazó rész. fordítási kulcs.

6. vál valaminek a nyitja, megfejtését, magyarázatát adó tény, körülmény. a rejtély kulcsa.

7. kiv (fizetési) kötelezettség mértékének, juttatás eloszlási arányának megállapításakor alkalmazott számítási alap, ill. táblázat. progresszív kulcs.

8. zene a hangjegyek magassági értékét meghatározó jel a vonalrendszer elején.

9. inf digitális dokumentumot hitelesítő v. védő jelszó. ▸ beadja a kulcsot

[ szláv ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. <ajtót, fedelet, fiókot, ill. ezzel ellátott tárgyat> alkalmas szerkezettel csukott állapotában rögzít. kulcsra zárja a kaput; ▸ valakire, valamire zár | (t. n. is ) <kulcs, retesz stb. > rögzítő szerepében vhogyan működik. nehezen zár ez a kulcs.

2. tn <intézmény, üzlet stb. > működését, szolgáltatásait (aznapra v. hosszabb időre) megszünteti. a hó végén zárnak a színházak; mikor zár a trafik?

3. <embert, állatot, tárgyat> vhova elzár, bezár. börtönbe zár. | ▸ karjába karjaiba zár valakit | ▸ magába zár | ▸ magába, keblébe zár valamit | ▸ keblébe, szívébe zár valakit

4. <sort> szorossá, folytonossá tesz. | nyomda <magasnyomáshoz való formát> keretbe rögzít. | ▸ áramkört zár

5. befejez, bevégez. zárom levelemet; mikor zárjuk az idényt?

6. tn hézag nélkül beleillik valamibe, ráillik valamire. nem zárnak jól az ablakok.

[←zár² ]

1. szerkezet ablak, ajtó, fedél stb. csukott állapotban való rögzítésére. a szekrény zárja.

2. kat tűzfegyver zárszerkezete. | fényk fényképezőgép lencsenyílását a megvilágítás idejére szabaddá tevő szerkezet.

3. államig fertőzés (gyanúja) miatt elrendelt zárlat. | kat az ellenség feltartóztatására v. nemkívánatos személyek behatolásának meggátlására létesített akadály. műszaki zár.

4. jog ingóságok hiv. lefoglalása. ▸ zár alá vesz valamit | nem hiv vagyonra elrendelt zárlat.

5. nyelvt hangképző szerveknek olyan helyzete, amelyben elzárják a tüdőből áramló levegő útját. az ajkak zárja.

[←závár ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.